Vannak azok a pillanatok, amikor megállítanánk az időt. Mert minden olyan tökéletes. Olyan kerek. Rendben van.
A langyosan simogató reggeli napocska, a gőzölgő friss kávé illata, a tegnapi maradék sütemény csábítása, a madarak éneke a reggeli némaságban, az előttünk álló nap ígérete...
Ám a pillanat könyörtelen. Megmutatja magát, s máris tova suhan, magában hordozva a változást, a következő pillanat másságát.
Mi pedig fájó szívvel tekintünk elsuhanó árnyai után.
Ám mégis, jól van ez így! Nincs nagyobb ajándék a jelen pillanatnál. Megélni. Befogadni. Szeretni. Kibontani az általa nyújtott csomagot. Akkor is, ha nem mindig azt rejti, amire számítunk.
Ünnepeljük az életet, legyünk vidámak, tegyük meg, amire vágyunk, keressük mindenben az örömöt és merítsünk erőt a "megállítanámazidőt" pillanatokból, hogy minél boldogabban játszhassuk végig az életnek nevezett társasjátékot! :-)
Legyen csodaszép napotok!
