Úgy tűnik, nem tudok kibújni a bőrömből. Egy hétköznapi "karanténos" péksütemény készítése közben is meglátom a párhuzamot az életünkkel. :-)
A tészta ugyanaz. Eleinte kenyeret sütöttem. Majd kiflit, aztán zsömlét. Unalmas lett. Valami másra vágytam. Így tegnap fogtam a tésztát, és ezeket a megtekert, "minek nevezzelek" valamiket sütöttem belőle.
Mit mondjak. Más az íze. :-)
No, így van ez az életünkkel is. Ha mindig, mindent ugyanúgy csinálunk, unalmassá válik. És változást addig ne is reméljünk, amíg mi nem változtatunk valamin. Valahol. Amíg be nem iktatunk egy "csavart".
Amíg meg nem piszkáljuk a napi rutinunkat. Amíg ki nem lépünk a megszokások kelepcéjéből. Amíg el nem kezdjük feszegetni a komfortzónánk határait.
Nem kell azonnal feje tetejére állítani a Világunkat. ( Bár, néha jót tesz, ha borul az egész :-)).
Elég, ha apró lépésekkel változtatunk. Mindig csak egy lépés. Egyik a másik után.
Nem jobbra indulunk el otthonról, hanem balra. Más útvonalon mást fogunk látni, más emberekkel fogunk találkozni.
Nem akkor kelünk fel reggel, amikor szoktunk, hanem 15 perccel korábban. Azt a 15 percet pedig kihasználjuk mondjuk meditációra. Vagy írásra. Vagy bármire, amire egyébként nincs időnk.
Nem ugyanoda és ugyanakkor visszük a kutyát sétálni, amikor szoktuk. ( Az én számomra pl. ez volt az első lépés. A délutáni sétát áttettem délelőttre :-))
Sorolhatnám napestig, de mindenkinek saját magának kell meglátnia, hogy hol tud változtatni.
Mert ha mindig, mindent ugyanúgy csinálsz, mitől lenne más a végeredmény??
Csavarj egyet rajta!
Helyezd a fókuszodat a saját életedre, hisz minden változás belőlünk indul ki. Nekünk kell változni először, és ehhez fog igazodni a külvilág.
Ha én nem csavarom meg azt a tésztát, mit gondolsz, mi sült volna ki belőle? :-)
Ha nem tudod, hogyan kezdj hozzá, szívesen segítek! Keress bátran! A mostani "otthonmaradós"időszak különösen alkalmas arra, hogy elindítsunk valami pozitív történetet az életünkben.
A coaching online formában is tökéletesen működik.
Legyen szép napod!
